A hallásvédő eszközök kiválasztásának megfelelő gyakorlata
Fontos megemlíteni, hogy a fokozott figyelmet igénylő munkahelyekre a 3/2002. (II. 8) SzCsM – EüM együttes rendelet maximálisan megengedhető zajszinteket ír elő. Itt egyéni védőeszközt nem kell használni, de biztosítani kell ezek megfelelő szintjét.
- Speciális orvosi vizsgáló helységek, műtők, tárgyalók, előadók, könyvtári olvasóterem, 40 dBA.
- Orvosi rendelők, repülésirányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek, kutatólaborok, 50 dBA.
- Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok, 60 dBA.
- Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolattal, telefonközpontok, mikroelektronikai munkahelyek, 65 dBA.
- Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés, műszerész, MEO, precíziós szerelés. 70 dBA
- Vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolat nélkül, laboratóriumok gépi zajforrással, finommechanikai munkahelyek. 80 dBA
Ki kell emelni a zajmérés fontosságát.
Lehetőség szerint zajtérképet kell készíteni a munkahelyekről, és ennek megfelelően kell intézkedni. Ha az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a cél, minden esetben el kell végeznünk a zaj frekvenciájának elemzését. A vizsgálat célja lehet:
- a munkahely és a tevékenység veszélyességének megítélése,
- ez alapján a műszaki zajcsökkentés elérése,
- a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása.
A mérési adatok értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- a munkahelyeken mért zaj hangnyomásszintje,
- a zajbehatás napi időtartama,
- a zajszint maximális értéke,
- a zaj frekvencia összetevői,
- a munkahelyi zaj jellege (impulzusos, állandó),
továbbá vizsgálni kell, hogy - a munkahelyen folyik-e fokozott figyelmet igénylő tevékenység,
- a munkahely fokozottan veszélyesnek minősül-e.
Egyéni hallásvédő eszköz használatát kell előírni azokban az esetekben is, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik zajos munkakörnyezetben (pl.: kompresszor kezelő).
Az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásakor a következőket kell figyelembe venni:
- A mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket, ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia összetételét is mérni kell.
- Illeszkedniük kell az adott technológiai folyamathoz.
- Megfelelő méretűnek kell lennie, különösen a füldugóknál.
- Komfortosnak kell lennie, hogy a zajhatás 100 %-a alatt viselhető legyen.
- Kialakítása olyan legyen, hogy egyéb védőeszközökkel együtt hordva ne romoljon a védelem hatásfoka.
- Olyan munkahelyeken, ahol szükséges a beszédérthetőség, a hangjelek felismerése akkor a védőeszköz biztosítsa ezt (elektronikus sávszűrő fültok).
A megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásához és biztosításához figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió területén 2003. február 6-án életbe lépett a 2003/10/EK irányelv. Az irányelv előírásait Magyarországon a 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet közvetíti, ami a korábban hatályos jogszabály – a zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről szóló 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelet - szigorítását jelenti.
A 2003/10/EK irányelvben - szemben a 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelettel és összhangban a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltakkal - három határérték fogalmazódott meg. Bizonyos megelőző intézkedéseket már 80 dBA határértéknél életbe kell léptetni. Az eddig érvényes 90 dBA határérték 85 dBA-ra csökkent. Az irányelv rögzíti, hogy a munkavállalók expozíciója egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dBA értéket.
Az irányelvben foglaltak szerint
- 80 dBA expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén a munkáltató köteles a túllépésről és a lehetséges kockázatról a munkavállalókat tájékoztatni, és részükre igény esetén egyéni védőeszközt és munka alkalmassági vizsgálat lehetőségét biztosítani.
- 85 dBA értéket meghaladó expozíció esetén a munkáltató köteles műszaki zajcsökkentéssel a zajterhelést minimalizálni, a munkahelyet figyelemfelkeltő táblákkal megjelölni és a célzott munka alkalmassági vizsgálatot előírni.
- A direktíva szerint a munkavállalót 87 dBA zajterhelésnél nagyobb expozíció még védőeszköz használata mellett sem érheti. (Az előírások gyakorlatilag 5 dB-lel szigorúbbak, mint a 18/2001. (VI. 28) EüM rendelet előírásai voltak.)
Fontos megemlíteni, hogy a fokozott figyelmet igénylő munkahelyekre a 3/2002. (II. 8) SzCsM – EüM együttes rendelet maximálisan megengedhető zajszinteket ír elő. Itt egyéni védőeszközt nem kell használni, de biztosítani kell ezek megfelelő szintjét.
- Speciális orvosi vizsgáló helységek, műtők, tárgyalók, előadók, könyvtári olvasóterem, 40 dBA.
- Orvosi rendelők, repülésirányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek, kutatólaborok, 50 dBA.
- Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok, 60 dBA.
- Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolattal, telefonközpontok, mikroelektronikai munkahelyek, 65 dBA.
- Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés, műszerész, MEO, precíziós szerelés. 70 dBA
- Vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolat nélkül, laboratóriumok gépi zajforrással, finommechanikai munkahelyek. 80 dBA
Ki kell emelni a zajmérés fontosságát.
Lehetőség szerint zajtérképet kell készíteni a munkahelyekről, és ennek megfelelően kell intézkedni. Ha az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a cél, minden esetben el kell végeznünk a zaj frekvenciájának elemzését. A vizsgálat célja lehet:
- a munkahely és a tevékenység veszélyességének megítélése,
- ez alapján a műszaki zajcsökkentés elérése,
- a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása.
A mérési adatok értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- a munkahelyeken mért zaj hangnyomásszintje,
- a zajbehatás napi időtartama,
- a zajszint maximális értéke,
- a zaj frekvencia összetevői,
- a munkahelyi zaj jellege (impulzusos, állandó),
továbbá vizsgálni kell, hogy - a munkahelyen folyik-e fokozott figyelmet igénylő tevékenység,
- a munkahely fokozottan veszélyesnek minősül-e.
Egyéni hallásvédő eszköz használatát kell előírni azokban az esetekben is, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik zajos munkakörnyezetben (pl.: kompresszor kezelő).
Az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásakor a következőket kell figyelembe venni:
- A mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket, ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia összetételét is mérni kell.
- Illeszkedniük kell az adott technológiai folyamathoz.
- Megfelelő méretűnek kell lennie, különösen a füldugóknál.
- Komfortosnak kell lennie, hogy a zajhatás 100 %-a alatt viselhető legyen.
- Kialakítása olyan legyen, hogy egyéb védőeszközökkel együtt hordva ne romoljon a védelem hatásfoka.
- Olyan munkahelyeken, ahol szükséges a beszédérthetőség, a hangjelek felismerése akkor a védőeszköz biztosítsa ezt (elektronikus sávszűrő fültok).
A megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásához és biztosításához figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió területén 2003. február 6-án életbe lépett a 2003/10/EK irányelv. Az irányelv előírásait Magyarországon a 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet közvetíti, ami a korábban hatályos jogszabály – a zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről szóló 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelet - szigorítását jelenti.
A 2003/10/EK irányelvben - szemben a 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelettel és összhangban a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltakkal - három határérték fogalmazódott meg. Bizonyos megelőző intézkedéseket már 80 dBA határértéknél életbe kell léptetni. Az eddig érvényes 90 dBA határérték 85 dBA-ra csökkent. Az irányelv rögzíti, hogy a munkavállalók expozíciója egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dBA értéket.
Az irányelvben foglaltak szerint
- 80 dBA expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén a munkáltató köteles a túllépésről és a lehetséges kockázatról a munkavállalókat tájékoztatni, és részükre igény esetén egyéni védőeszközt és munka alkalmassági vizsgálat lehetőségét biztosítani.
- 85 dBA értéket meghaladó expozíció esetén a munkáltató köteles műszaki zajcsökkentéssel a zajterhelést minimalizálni, a munkahelyet figyelemfelkeltő táblákkal megjelölni és a célzott munka alkalmassági vizsgálatot előírni.
- A direktíva szerint a munkavállalót 87 dBA zajterhelésnél nagyobb expozíció még védőeszköz használata mellett sem érheti. (Az előírások gyakorlatilag 5 dB-lel szigorúbbak, mint a 18/2001. (VI. 28) EüM rendelet előírásai voltak.)