Védőruházat - kiválasztási segédlet

Védőruházatok

5.1. A test sérüléseinek veszélyei és ennek következményei

A következőkben a legjellemzőbb veszélyforrásokkal foglalkozunk.

5.1.1. Hő és lánghatás veszélye

A sugárzó hő, a kicsapódó láng vagy a fröccsenő forró olvadt anyagok első, másod ill. harmadfokú égési sérüléseket okozhatnak a test teljes felületén. Ha a test felületének több mint 50 %-a szenved égési sérülést, akkor a túlélési esély 10-30 %-ra csökken. Természetesen ezt nagyban befolyásolja az életkor is, hiszen idősebb korban a bőr regenerálódó képessége csökken.
Égési sérülést okozhatnak az infravörös tartományban kibocsátott sugárzások is. Veszélyes helynek kell tekinteni ilyen szempontból azokat a munkahelyeket, ahol az öngyulladás veszélye áll fenn.

5.1.2. Veszélyes anyagok okozta károsodások

A veszélyes anyagok nagyon sokféle variációban kerülhetnek testünk felületére.
Ezek megjelenési formája lehet:
- gáznemű,
- permet, köd, vagy aeroszol,
- szilárd részecskék, vagy
- fröccsenő folyadékok.

A veszélyes anyagok különféle úton kerülhetnek a szervezetünkbe.
A kötőhártyán és a légutakon keresztüli védekezést a szem és légzésvédelemnél már tárgyaltuk.
Sajnos nagyon sok olyan egyéb veszélyes anya is létezik, amely a bőrre kerülve felületi roncsolódást, égési sérülést is okozhat.
A legnagyobb problémát a bőrön keresztüli felszívódás jelenti, mivel ennek szemmel látható nyoma nincs.
A biológiai veszélyek különféle vírusos, vagy bakterológiai fertőzéseket, míg a mérgező anyagok toxikus hatásokat okozhatnak.
Ennek következtében mérgezési tünetek, rákos megbetegedések, ill. súlyos esetben elhalálozás is lehet a végeredmény.

5.1.3. Rossz látási viszonyokból eredő veszélyek

Rossz látási viszonyok között, borús időben, szürkületkor, ködben és éjszaka fordulhatnak elő olyan szituációk, amikor az ember szinte láthatatlanná válik, beleolvad a környezetébe, és már csak akkor vesszük észre, amikor késő.
A legtöbb esetben a közlekedéssel összefüggő szituációk okozzák a baleseti helyzetet, de gyakran előfordulhat építkezéseken is, ahol munkagépek közlekedése és daruk mozgása is előfordulhat.
Az ütközések következményeképpen súlyos és halálos balesetek is előfordulnak.

3.1.4. Rossz időjárási viszonyokból eredő veszélyek

Rossz időjárási viszonyokat találhatunk természetes és mesterséges körülmények között. Ez elsősorban jellemzően a szélben, esőben, permetben és hideg közegben végzett munkák során fordulhatnak elő.
Az átázott ruházat, különösen, ha hideggel és széllel párosul, a test gyors lehűléséhez vezet.
Ezek következménye a meghűléses megbetegedések különböző fajtái, légúti bántalmak és akár tüdőgyulladás is lehet.
A legyengült szervezetet ilyen esetekben könnyebben támadják meg a különböző vírusok és baktériumok is, minek következtében a test különböző részeiben szövődményes megbetegedések, izületi gyulladások keletkezhetnek.

5.1.5. Robbanás veszélyes környezetből eredő veszélyek

A robbanás veszélyes környezetben jelenlévő anyagok különféle koncentrációja a levegővel együtt robbanó elegyet alkotnak. Ilyen elegyet alkothatnak a lebegő porrészecskék is nem csak a gáz ill. folyadék részecskék.
A robbanás bekövetkezésekor, ebben a környezetben tartózkodó emberek súlyos égési, akár halálos balesetet is szenvedhetnek.

5.1.6. Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek

Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye, ami a szív leállásához vezethet.
A másik potenciális veszély a test megégése, ugyanis az ívhúzás magjában 3000o C körüli hőmérséklet van.
A harmadik veszélyforrás, hogy egyidejűleg, bár nagyon rövid ideig tartó, de erős UV sugárzás és látható fénytartományba eső sugárzás keletkezik.
A szem védelmét lásd a „Szem és arcvédelem” fejezetben.
Az erős UV sugárzás enyhe égési sérüléseket okozhat a fedetlenül hagyott testfelületeken. Ebben az esetben sokkal veszélyesebb az ívhúzás magjában keletkező igen magas hőmérséklet.

5.2. Védőruházatokra vonatkozó szabványok és jelölések

Ebben a fejezetben csak a védőruházatokra vonatkozó legfontosabb szabványokat fogjuk kiemelni.

5.2.1. Szabványok

5.2.2. A védőruházatokon elhelyezett piktogramok és jelölések

A védőruházatokon és azok kezelési-, használati utasításán elhelyezett piktogramok segítik a gyors eligazodást, azok védelmi képességéről. A védelmi szinteket számokkal jelölik a piktogram mellett, vagy alatta.

5.2.2.1. Hő és lánghatás elleni védelem jelölései


Lángjel keretben (MSZ EN 531)
Láng és hőhatás elleni védelem.
A piktogram alatti 5 betű és számkombináció jelenti a vizsgálati kategóriák védelmi szintjét.

Lángjel (MSZ EN 533)
Lángterjedés gátló anyagokkal kezelt (lángmentesített) védőruhákra vonatkozó előírások, amelyek a védelmi képességüket többszöri mosás után elveszítik.
Ez a jelölés (szabvány) vonatkozik az olyan munkahelyeken viselhető védőruhák előírásaira, ahol a tűzesetek előfordulása véletlenszerű lehet.

A lángjel alatti esetleges MSZ EN 470-1 jelölés arra utal, hogy hegesztők használatára is bevizsgált védőruháról van szó.

5.2.2.2. Veszélyes anyagok elleni védelem jelölései


Lombik jel:
A lombik jel utal arra, hogy veszélyes vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el a védőruhán.
A piktogram alatt fel kell tüntetni, hogy a vizsgálat mire terjedt ki.
Ezek típusa lehet 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os.

Biológiai jel: (MSZ EN 14126).
A biológiai veszélyekkel szembeni védelmet jelöli


Radioaktív jel: (MSZ EN 1073-2)
A szemcsés radioaktív szennyeződések ellen nyújt védelmet, nem nyújt védelmet a radioaktív sugárzás ellen.



5.2.2.3. Jó láthatóságot biztosító védőruházat jelölése

A jó láthatóságot biztosító védőruházatot három osztályba soroljuk. Minden egyes osztályt a ruhadarabon használt jó láthatósági anyag legkisebb területe határozza meg.

3. osztály: legmagasabb védelmi szint
A fényvisszaverő anyagból készült csíkok szélességének legalább 50 mm-nek kell lennie. A jó láthatóságot biztosító ruházaton legyen minimum 0,8 m2 nappali jó láthatóságot biztosító, lumineszkáló háttér és 0,2 m2 fényvisszaverő anyag. Ilyen védőruhák a kabátok, a kétrészes ruházatok (nadrág+kabát) és overallok.

2. osztály: közepes védelmi szint
A fényvisszaverő anyagból készült csíkok szélességének legalább 50 mm-nek kell lennie. A jó láthatóságot biztosító ruházaton legyen minimum 0,5 m2 nappali jó láthatóságot biztosító, lumineszkáló háttér és 0,13 m2 fényvisszaverő anyag. Ilyen védőruhák a mellények.

1. osztály: legalacsonyabb védelmi szint
Használata csak minimális kockázati tényező esetén ajánlott. A fényvisszaverő anyagból készült csíkok szélességének legalább 50 mm-nek kell lennie. A jó láthatóságot biztosító ruházaton legyen minimum 0,14 m2 nappali jó láthatóságot biztosító, lumineszkáló háttér, és 0,10 m2 fényvisszaverő anyag. Ilyen védőruhák a kantárok.

5.2.2.4. Az időjárás és a szélsőséges környezeti hőmérsékletek elleni védőruházatok jelölései


Esernyő jel:

Az eső elleni védelmet jelöli a piktogram melletti két számmal. A vízállóság mellett vizsgálja a vízgőzáteresztő képességet, ami azért fontos, mert a test kipárolgását a magasabb szintű ruhák kiengedik, és így nem izzadunk bele a ruházatba.


Jégvirág jel: (két számmal)

Ezt a jelölést olyan kabátok kivehető bélésén használják, ahol annak kivétele után a huzatrész önállóan esőkabátként is használható.
(Több funkciós kabátok őszi, téli, tavaszi viseletre.)



Jégvirág jel: (három számmal)

Amennyiben a kabát a béléssel egybe van építve, a vizsgálatokat természetesen mindkettőre nézve együtt végzik el. A kivehető meleg bélés esetén a vizsgálatokat annak visszahelyezése után is el kell végezni. Az ilyen kabátok esetén mindkét jelölést fel kell tüntetni.

5.2.2.5. Elektrosztatikus feltöltődést elvezető ruházatok jelölése


Szikrakisülés jel: (MSZ EN 1149-1)
Ez a piktogram jelzi, a védőruha használható robbanásveszélyes helyeken, mert a felületi fajlagos ellenállás olyan kicsi, hogy a töltések elvezetődnek és nem keletkezik szikrakisülés a ruha felületén. Ezt a textilanyagba beszőtt vezetőképes szálakkal oldják meg.

5.2.2.6. Elektromos ív ellen védő ruházat jelölése

A védőruhán való jelölés mutatja, hogy milyen vizsgálati követelménynek felelt meg.
A vizsgálati feszültség 400 V és az ívhúzás ideje 0,5 másodperc.

A „Classe 1” jelölésű védőruha ellenállt 4 kA zárlati áramnak.
A „Classe 2” jelölésű védőruha ellenállt 7 kA zárlati áramnak.

5.2.2.7. Egyéb jelölések a védőruhákon

Általában egy-egy speciális területre kialakított védőruházatokat különböztetnek meg egyedi jelölésekkel, piktogramokkal.



Tűzoltójel: (MSZ EN 469)
A tűzoltóság által használt védőeszközök jelölése, amely a speciális követelményeknek megfeleltek. Nemcsak a védőruhákon található, hanem más védőeszközökön is (védőkesztyű, védőcsizma, védősisak).


Láncfűrészjel: (MSZ EN 381)
Kézi láncfűrésszel dolgozók részére készült védőruházat, amely vágás veszély esetén lefullasztja a motort, megállítja a működést. Ezáltal a veszélyforrást szünteti meg. Hasonlóan a tűzoltó védőeszközökhöz a többi láncfűrész vágása elleni védőeszközön is ez a jel van feltüntetve.


Nyitott könyv „i” betűvel.
A védőruhákra vonatkozóan fontos információt tartalmaz a kezelési-, használati utasítás. Ez lehet a szokásostól eltérő bármilyen információ, ezért a védőeszköz használatba vétele előtt kötelezően el kell olvasni, és a benne foglalt utasításokat maradéktalanul be kell tartani. Ez a jelölés - hasonlóan az előző kettőhöz -, nem csak a védőruhákon, hanem bármelyik egyéni védőeszközön alkalmazható.

5.3. A megfelelő védőruházat kiválasztásának gyakorlata

5.3.1. Hő és lánghatás elleni védőruházat kiválasztása

Azoknak a védőruháknak a kiválasztásával, amelyek rendeltetése a test egészének vagy egy részének a hő, illetve a tűz hatása elleni védelem, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük.

A hősugárzás és hőátadás elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan szigetelési együtthatónak kell jellemeznie, amely ellenáll a beeső hőáramlásnak. Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek megfelelően magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.
A védőruha külső részének hő visszaverő tulajdonsággal (pl.: alupigmentált) kell rendelkeznie, hogy visszaverje az erős hősugárzást.
A forró vagy olvadó anyagok fröccsenés veszélyének kitett védőruhák lepergető tulajdonsággal rendelkeznek, mert a felületükön semmilyen anyag nem tapadhat meg, mivel az rontja a védelmi képességet.

Azok a védőruhák, amelyek véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek lánggal, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadnak el a láng hatására, és nem segíthetik elő annak terjedését.
A védőruhán keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a védendő testrésznél egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelent az egészségre. Amennyiben szükséges a védőruhát olyan réteggel kell ellátni, amely ellenáll a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okoz égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.
5.3.2. Veszélyes anyagok elleni védőruházat kiválasztása

Azoknak a védőruháknak melyek megakadályozzák a test egészének, vagy egy részének felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal szemben, meg kell gátolniuk az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőeszközöket készítették.
Olyan kialakítású védőruhát kell választani, hogy lehetőleg teljes szigetelést biztosítson. Ha bizonyos veszélyes anyagok nagy áthatoló képességgel rendelkeznek a legjobb védőruhákkal szemben is, akkor annak korlátozni kell a viselhetőségi idejét.
A vizsgálatokon megfelelt védőeszközökön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok nevét, vagy ennek hiányában a kódját, valamint a rá vonatkozó, meghatározott védelmi időt. Ezen kívül a gyártónak meg kell adnia a tájékoztatóban a meghatározott vizsgálatok jelentését, ha szükséges, kódját, részletes leírását és mindazokat az adatokat, amelyek alapján meghatározható a viselés megengedhető legnagyobb időtartama a különböző várható alkalmazási körülmények között.
(Lásd az 5.2. pontban megadott szabványokat, piktogramokat és a védelmi szintek jelöléseit.)

5.3.3.3. Jó láthatósági védőruházatok kiválasztása

Az előző fejezetben leírtak szerint a jó láthatósági védőruházatokat három osztályba soroljuk védelmi szintjüknek megfelelően.

3. osztályú, legmagasabb védelmi szintű védőruhát kell biztosítani minden olyan munkaterületre, ahol nagy sebességű járműforgalom várható (gyorsforgalmi utak, autóút, autópálya).

2. osztályú, közepes védelmi szintű védőruhát kell biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik közvetlen a közutak mellett, vagy építési területeken dolgoznak.

5.3.4. Szélsőséges időjárási és környezeti hőmérsékletek elleni védőruházat kiválasztása

Azoknak a védőruháknak, amelyeknek rendeltetése a test egészének vagy egy részének védelme a hideg hatásai ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük. A vékony, de jó melegtartó képességgel rendelkező védőruhák sokkal előnyösebbek viselőjének, mert kevésbé akadályozzák a mozgást. Különös tekintettel kell lenni a téli, külső szabad területeken végzett munkák során, mert ebben az esetben oda kell figyelni a megfelelő szélzárásra és vízlepergető tulajdonságra is. A védőruháknak meg kell akadályozniuk a folyadékok, vagy például az esővíz behatolását, és nem okozhatnak sérüléseket hideg elleni védőréteg és a felhasználó közötti érintkezés miatt.

A gyártónak meg kell adnia tájékoztatóban a hideg környezetben való rövid időtartamú beavatkozásra készült védőeszközök esetében mindazokat a hasznos adatokat, amelyek a megengedhető maximális expozíció időtartamára vonatkoznak a felhasználót a felszerelésen át érő hideghatást illetően. Ezeket minden esetben figyelembe kell venni a viselési ill. a hideg közegben eltöltött munkaidő meghatározása során, különös tekintettel az extrém körülményekre (pl.: hűtőház)

A védőruhán keresztül a felhasználót érő hőáramlásnak olyannak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hideghatás a védendő testrész bármely pontján, beleértve a kéz vagy láb ujjvégeit is, egyetlen esetben se érje el a fájdalomküszöböt, sem pedig azt a szintet, amely bármilyen ártalmat jelentene az egészségre.
Ebben az esetben a körülményekhez és a védőruházathoz igazodóan megfelelő hőszigeteléssel ellátott védőlábbelit és védőkesztyűt is biztosítani kell.

5.3.5. Robbanásveszélyes közegben használható, elektrosztatikus feltöltődést elvezető ruházatok kiválasztása

A robbanásveszélyes környezetben használható védőruházatokat oly módon kell kiválasztani, hogy ne lehessenek villamos, elektrosztatikus eredetű vagy valamely súrlódásból, ütközésből fakadó ív vagy szikraképződés okozói, amely képes meggyújtani a robbanóelegyet.
A korábbi tévhittel ellentétben a 100% pamut alapanyagú ruházatok nem felelnek meg az MSZ EN 1149-1 szabvány kritériumainak.
A pamut alapanyagú ruházatok magas páratartalmú közegben mutatnak valamiféle elvezetési tulajdonságokat, de ezek nem permanensek. Különösen alacsony páratartalmú, száraz körülmények között szigetelő tulajdonságokat mutatnak.
Az egyetlen megoldást a textilbe beszőtt vezetőképes szálanyagok biztosítják. A szabvány előírásai szerint ezek távolsága egymástól nem lehet 10 mm-nél nagyobb.

5.3.6. Elektromos ív hatása elleni védőruházat kiválasztása.

Azoknak a védőruházatoknak, amelyeknek feladata a test egészének vagy egy részének védelme a villamos áram hatásai ellen, megfelelő szigetelőképességgel kell rendelkezniük azokkal a feszültségértékekkel szemben, amelyeknek a felhasználó a várható legkedvezőtlenebb körülmények között ki lehet téve.
A kiválasztás az ENV 50354 szabvány két kategóriájának megfelelően történhet. Az „egyes” osztály vizsgálati árama 4 kA, a „kettes” osztály vizsgálati árama 7 kA.
Hasonlóan más speciális védőruházatokhoz, egyéb kiegészítő védőeszközök biztosítása is szükséges (védősisak, arcvédő, védőkesztyű, védőcipő).

5.3.7. Egyéb különleges védőruházatok kiválasztása

Minden esetben figyelembe kell venni a felhasználás körülményeit (például tűzoltósági felhasználás, láncfűrésszel végzett munka).
Ezekben az esetekben tekintettel kell arra lenni, hogy a ruhához csatlakozó más egyéni védőeszközök védelmi képességben azonosak legyenek a ruházattal.
Figyelembe kell venni, hogy ezek együtt viselhetősége, ne rontsa a komfortérzetet és a másik egyéni védőeszköz védelmi képességét.
Formai kialakítása tegye lehetővé, hogy a test teljes felületén egymáshoz illeszkedő, kifogástalan védelmet biztosító védőeszközzel láthassuk el viselőjét.

5.4. Védőruházatok alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

Miután az előző két fejezetben részletesen taglaltuk a kiválasztást és a különböző védelmi szinteket, most csak az iparágankénti csoportosítást helyezzük előnybe.
A gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi iparágakban szükséges védőruházatot használni (a teljesség igénye nélkül):

Gyógyszergyártás:
A különféle veszélyes anyagok ellen, jól ellenálló vegyvédelmi és antisztatikus ruházatot kell biztosítani.

Vegyipar, kozmetikumok gyártása:
Hasonlóan az előzőhöz, a felhasznált veszélyes anyagoknak ellenálló és antisztatikus ruházat mellett lángálló védőeszközre is szükség van az adott területen.

Olajipar:
Itt is szükséges az olajnak és származékainak ellenálló, antisztatikus és a technológiának megfelelően lángálló védőruházat biztosítása.

Húsipar:
Feltétlenül biztosítani kell, a vágás és szúrás elleni lamelllás-, vagy lánckötényeket. Emellett feltétlenül szükséges az eldobható higiéniás termékek használata.

Élelmiszeripar, konzervipar:
Hasonlóan a húsiparhoz, fontos az eldobható, egyszer- használatos védőeszközök biztosítása.

Bányászat:
Elengedhetetlenül fontos az antisztatikus védőruházat ezen a robbanás veszélyes munkahelyen.

Erdőgazdaság, fakitermelés:
A láncfűrésszel dolgozók részére a megfelelő védőruházat életmentő fontosságú, természetesen együtt használva az egyéb egyéni védőeszközökkel.

Építőipar, útépítés:
Külső téli munkahelyeken feltétlenül biztosítani kell a szélsőséges időjárási körülmények elleni és jó láthatósági védőruházatot. A legjobb választás a jó láthatósági „négyfunkciós” kabátok használata, hiszen ezek egyben biztosítják az összes védelemi lehetőséget.

Elektromos szolgáltatóipar:
A kis és nagyfeszültségű távvezetékeken dolgozóknak viselniük kell az ívvédő ruházatot, kiegészítve a többi egyéni védőeszközzel, amelyek együttes használatával érhetjük el a teljes védelmet.

Logisztika, szállítmányozás:
A közlekedésben résztvevőknek minden esetben biztosítani kell a jó láthatóságot biztosító védőruházatokat.

Köztisztasági szolgáltatatás:
A 3. osztályú teljes védőruházat biztosítása elengedhetetlen.