Hallásvédelem - kiválasztási segédlet

Kiválasztási segédlet

Hallásvédelem

1.1. A zaj okozta károsodások és annak következményei

A hangfrekvenciás rezgéseket három csoportba soroljuk:

• Infrahangok az 1-20 Hz közötti rezgések.
• Hallható hangok a 20 Hz-től 20kHz-ig terjedő rezgések
• Ultrahangnak nevezzük a 20 kHz feletti rezgéseket

Mindhárom frekvencia tartományban a hang – hangnyomásszintjétől, frekvenciájától és a behatás időtartamától függően – átmenti, illetve maradandó változásokat okoz az emberi szervezetben. Ezek összességét összefoglaló névvel zajártalomnak nevezzük.

A következőkben csak a hallható hangok tartományába eső rezgésekkel és azok hatásaival foglalkozunk.

Az egyik leggyakoribb környezeti zajforrás a közlekedésből adódik.
A másik a munkahelyünkön - főleg ipari üzemekben - folytatott munkatevékenységből származik.

A zajt három jellemző tulajdonságával tudjuk leírni, amelyek a következők:

• intenzitása,
• időbeli lefolyása és
• a frekvencia spektruma.

A 40-65 dBA hangnyomásszintű zajok pszichés hatásokat váltanak ki. A 65-85 dBA közöttiek magatartásbeli változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, melyeken a munka végzéséhez fokozott figyelem szükséges: (pl.: irodák, vezérlőhelyiségek), illetve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz.
85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága – az egyéni érzékenységen túlmenően – elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ.
A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet.

Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk. Ez munkabalesetnek minősül.

A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belsőfülben található szőrsejtekben, illetve azok működésében mutathatók ki.
A szőrsejtek károsodása együtt jár az un. kóros hangosságfokozódás jelenségével, mely az exponált és károsodott dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg.
Ez a kóros működés maradandó és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése.

A fej közelében létrejövő hanghatások következtében hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak következménye, hogy a közeltérben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 dB-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki.
Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státuszának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti állapotot fokozott expozíciós stádiumnak nevezzük. Az expozíciós idő növekedésével a halláscsökkenés fokozatosan átterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jellemző az 500-2000 Hz felé fokozatosan emelkedő hallásküszöb. Attól kezdve, amikor a károsodás már ráterjed a beszédfrekvenciára, beszélünk foglalkozási megbetegedésről.
Tapasztalatok szerint a 100 dBA-t meghaladó hangnyomásszintű zajok, valamint az impulzusokat (kalapálás) tartalmazó expozíció fokozottan veszélyesek.

Láthatjuk, hogy magas zajszínt esetén már néhány perc behatási idő is halláskárosodáshoz vezethet. A zaj okozta halláskárosodás 100 %-ban megelőzhető, ezzel szemben a bekövetkezett halláskárosodás végleges és visszafordíthatatlan.

1.2. A zaj elleni védőeszközökre vonatkozó szabványok és jelölések

A hallásvédő eszközökre az

szabványok vonatkoznak.

A szabvány mellett fel kell tüntetni az SNR értéket. Ez a súlyozott átlag zajcsillapítási érték, amely mellett a frekvencia sávonként mért konkrét értékeket is meg kell jeleníteni.
Ezeket a legkisebb csomagolási egységeken (fültoknál egyenként, füldugóknál a gyűjtő csomagoláson), vagy a kezelési-, használati utasításban találhatjuk meg.
Ezek fontos információkat tartalmaznak a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.

1.3. A hallásvédő eszközök kiválasztásának megfelelő gyakorlata

Fontos megemlíteni, hogy a fokozott figyelmet igénylő munkahelyekre a 3/2002. (II. 8) SzCsM – EüM együttes rendelet maximálisan megengedhető zajszinteket ír elő. Itt egyéni védőeszközt nem kell használni, de biztosítani kell ezek megfelelő szintjét.

• Speciális orvosi vizsgáló helységek, műtők, tárgyalók, előadók, könyvtári olvasóterem,
  40 dBA
• Orvosi rendelők, repülésirányítói munkahelyek, zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek, kutatólaborok.
  50 dBA
• Irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok.
  60 dBA
• Művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolattal, telefonközpontok, mikroelektronikai munkahelyek.
  65 dBA
• Fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés, műszerész, MEO, precíziós szerelés.
  70 dBA
• Vezérlőpult, vagy fülke telefonos kapcsolat nélkül, laboratóriumok gépi zajforrással, finommechanikai munkahelyek.
  80 dBA

Ki kell emelni a zajmérés fontosságát.

Lehetőség szerint zajtérképet kell készíteni a munkahelyekről, és ennek megfelelően kell intézkedni.
Ha az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a cél, minden esetben el kell végeznünk a zaj frekvenciájának elemzését.

A vizsgálat célja lehet:

• a munkahely és a tevékenység veszélyességének megítélése,
• ez alapján a műszaki zajcsökkentés elérése,
• a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása.

A mérési adatok értékelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• a munkahelyeken mért zaj hangnyomásszintje,
• a zajbehatás napi időtartama,
• a zajszint maximális értéke,
• a zaj frekvencia összetevői,
• a munkahelyi zaj jellege (impulzusos, állandó),
  továbbá vizsgálni kell, hogy
• a munkahelyen folyik-e fokozott figyelmet igénylő tevékenység,
• a munkahely fokozottan veszélyesnek minősül-e.

Egyéni hallásvédő eszköz használatát kell előírni azokban az esetekben is, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik zajos munkakörnyezetben (pl.: kompresszor kezelő).

Az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásakor a következőket kell figyelembe venni:

• A mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket.
  Ezért a megfelelő védőeszköz kiválasztásához a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia összetételét is mérni kell.
• Illeszkedniük kell az adott technológiai folyamathoz.
• Megfelelő méretűnek kell lennie, különösen a füldugóknál.
• Komfortosnak kell lennie, hogy a zajhatás 100 %-a alatt viselhető legyen.
• Kialakítása olyan legyen, hogy egyéb védőeszközökkel együtt hordva ne romoljon a védelem hatásfoka.
• Olyan munkahelyeken, ahol szükséges a beszédérthetőség, a hangjelek felismerése akkor a védőeszköz biztosítsa ezt (elektronikus sávszűrő fültok).

A megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásához és biztosításához figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió területén 2003. február 6-án életbe lépett a 2003/10/EK irányelv. Az irányelv előírásait Magyarországon a 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet közvetíti, ami a korábban hatályos jogszabály – a zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről szóló 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelet - szigorítását jelenti.

A 2003/10/EK irányelvben - szemben a 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelettel és összhangban a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltakkal - három határérték fogalmazódott meg. Bizonyos megelőző intézkedéseket már 80 dBA határértéknél életbe kell léptetni. Az eddig érvényes 90 dBA határérték 85 dBA-ra csökkent. Az irányelv rögzíti, hogy a munkavállalók expozíciója egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dBA értéket.
Az irányelvben foglaltak szerint

1. 80 dBA expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén a munkáltató köteles a túllépésről és a lehetséges kockázatról a munkavállalókat tájékoztatni, és részükre igény esetén egyéni védőeszközt és munka alkalmassági vizsgálat lehetőségét biztosítani.
2. 85 dBA értéket meghaladó expozíció esetén a munkáltató köteles műszaki zajcsökkentéssel a zajterhelést minimalizálni, a munkahelyet figyelemfelkeltő táblákkal megjelölni és a célzott munka alkalmassági vizsgálatot előírni.
3. A direktíva szerint a munkavállalót 87 dBA zajterhelésnél nagyobb expozíció még védőeszköz használata mellett sem érheti. (Az előírások gyakorlatilag 5 dB-lel szigorúbbak, mint a 18/2001. (VI. 28) EüM rendelet előírásai voltak.)

1.4. A hallásvédő eszközök alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál

A mindennapi gyakorlatban a zajterhelés jelentős az alábbi iparágakban:

• textilipar,
• fémmegmunkálás,
• gépgyártás,
• fémtömegcikk gyártás,
• asztalos és bútoripar,
• erdőgazdaság,
• bányászat,
• repülés,
• konzervipar,
• élelmiszeripar,
• üdítőital gyártás,
• húsipar,
• dohányipar,
• gyógyszergyártás,
• kozmetikumok gyártása,
• nyomda.

A hallásvédő eszközök besorolása:

• zajvédő füldugók,
• zajvédő fültokok,
• zajvédő sisakok.

A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás. Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dBA) védőeszközt kell biztosítani.
Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dBA ill. 30 dBA fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges.
Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fültokot használjunk.

1.4.1. Zajvédő füldugók

• Egyszer használatos, eldobható füldugók.
  Elsősorban olyan munkakörülmények között javasolt használni, ahol a környezeti szennyeződés könnyen a füldugóra kerül, és körülményes lenne az eltávolítása, tisztítása. Irritációt előidéző porok (gyógyszeripar, vegyipar), olajos és egyéb szennyező anyagok jelenléte esetén.
  
  
• Többször használatos füldugók.
  Olyan tiszta munkakörülmények között, ahol ritkán éri szennyeződés és adott feltételek vannak, hogy a füldugót rendszeresen tisztítani tudjuk. Ezek tárolása zárt, zsebre tehető kis tokokban történjen.
  
  
• Detektálható füldugók.
  Ezek használata elengedhetetlen minden olyan területen, ahol szennyező anyag nem kerülhet a feldolgozott termékbe. Ilyen területek:
  • konzervipar,
  • élelmiszeripar,
  • húsipar,
  • dohányipar,
  • gyógyszergyártás,
  • vegyipar, kozmetikumok gyártása.
  Ezeket a füldugókat a feldolgozás során detektorokkal ki lehet mutatni, ha belekerülnek a készülő termékbe.
  Létezik eldobható és többször használatos változata is.
  
  
• Pántos füldugók.
  Minden olyan területen jól használhatók, ahol sűrűn kell behelyezni, kivenni a hallásvédő eszközt. Nyakban tartható, így mindig kéznél van.
  Művezetők, üzemvezetők, minőségellenőrök és vezető beosztású munkatársak nélkülözhetetlen segítőtársa.
  
  

1.4.2. Zajvédő fültokok

• Zajvédő fültokok fejpánttal.
  Ezek a hallásvédő eszközök más védőeszközök nélkül önállóan viselhetőek. Néhány terméken a fejpánt elmozdítható és a tarkón ill. az áll alatti részen is viselhető. Így a fültok más-más pozícióban más-más zajcsillapítási értékkel rendelkeznek. A fejpántok készülhetnek műanyagból vagy fém megerősítéssel. A fém erősítésű fejpántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.
  
  
• Zajvédő fültokok tarkópánttal
  Ezen fültokok előnye, hogy egyéb védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) is együttesen lehet viselni. A többi védőeszköz használaton kívül helyezése esetén is tovább viselhetőek. Műanyag és fémerősítésű tarkópánttal is készülnek. A fém erősítésű tarkópántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.
  
  
• Zajvédő fültokok sisakra szerelhető kivitelben
  Előnyük, hogy a többi egyéni védőeszközzel (védősisak, arcvédő) egybe szerelve komplett fejvédelmet nyújtanak.
  
  
• Zajvédő fültokok összecsukható kivitelben
  Olyan dolgozók részére ajánlott, akik ritkán használnak hallásvédő eszközt, de nagy területet járnak be, miközben bármikor szükségük lehet rá. Kis tokban, övön, zsebben magával viheti a dolgozó.
  
  
• Zajvédő fültokok elektronikával kiegészítve
  - Impulzus zajvédő fültokok.
  Elektronikus sávszűrővel van egybeépítve. Lényege, hogy az impulzus, vagy erős zajokat 83 dBA zajszinten levágja. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi, de a káros zajokat kiszűri. Kiváló kommunikációs lehetőséget biztosít, kiváló zajcsillapítás mellett.
  
  - URH ráció adóvevővel egybeépített fültok.
  Nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj elleni védelem mellett.
  
  - Rádiótelefonhoz csatlakoztatható fültok.
  
  Modern világunk elengedhetetlen kelléke olyanok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben. Minden típus fejpántos és sisakra szerelhető változatban is létezik.
  
  - Izzadságszívó felfekvő párna.
  A fültokok felfekvő párnájára helyezhető magas hőterhelésű területeken. Higiénikus, csökkenti a bőrirritációt és növeli a komfortérzetet.
  
  

1.4.3. Zajvédő sisakok

Nagy zajterhelés esetén, elsősorban a csontvezetés megszüntetésére, nem ipari területen használjuk.